HTML

Szülővé válás folyamata

Hogyan változik meg egy nő élete szülés után. Mitől lesz igazi anya és feleség egyben. Testi és lelki változások folyamata.

Friss topikok

  • Süli Mónika: Hát, igen! Egyszer nagyon-nagyon régen én is mondtam a férjemnek, hogy egymás kezét fogva megyünk,... (2010.02.25. 19:14) A kikövezett út
  • Süli Mónika: Szia! Ez egy számomra, nagyon hívogató kezdés volt. Móni (2010.02.24. 17:03) Az ANYA szerepe

Linkblog

stat

  Nem véletlen, hogy gyermekünk kedvességet, gondoskodó szeretetet vált ki belőlünk, édesanyákból,  hiszen ezzel biztosítják maguk számára a túlélést. Ez az báj, ártatlanság, tündériség  a fő eszközük. De emellett boldogok és játékosak is. Miért?

  A belőlük sugárzó pozitív érzelmeknek meghatározó szerepük van életük folyamán. Szellemi, szociális és fizikai erőforrásaikat gazdagítják, építik, és ehhez a tőkéhez nyúlnak majd későbbi életük folyamán. Az evolúció nem véletlen rendezte így. Ha a gyermek biztonságot talál édesanyja oldalán, akkor pozitív érzései vannak és elindul a világ felfedezésére. Ugyanakkor, ha negatív érzelmeket tapasztal, menedék után néz, és ha nincs biztos anyai oltalom, megtorpan, lemerevedik.
  Az első időszak az az időszak, amikor a biztos kötődés nagy szerepet játszik. Az anya jelenléte olyan biztonságérzetet ad, amely arra készteti, hogy felfedezze az ismeretlent, kíváncsiságát újra és újra kielégítse. A pozitív érzelmek  - mintegy felfelé haladó spirált eredményezve -  fokozatosan növelik a felfedezőkedvét, amelyek az ügyességnek adnak teret. Ezek az apró lépésekből álló ügyességi fejlődések még több pozitív érzelmet generálnak, addig-addig míg ki nem teljesedik az az „erőforrás-bankszámláa” amiből majd nap mint nap erőt merít.
  Gyermekünk élete folyamán számtalan kihívással fog szembesülni, pár hónapos kortól élete végéig, amelyeket minél nagyobb tapasztalattal, kitágított viselkedéskészlettel tud legyőzni. Ez a többlet egy boldogabb életet eredményez, amely minden anya vágya. Véleményem szerint kötelességünk is támogatni őket abban, hogy boldog, kiteljesedett életet élhessenek.

 

Címkék: kapcsolatunk gyermekünkkel

Szólj hozzá!

  Ahhoz, hogy kialakuljon a biztos kötődés anya és gyermeke között, meghitt, örömteli, szeretetteljes kapcsolatra van szükség. Nem elég, ha megszoptatjuk, megetetjük, átpelenkázzuk. Több kell! Átadni neki azt a szeretetet, amit érzünk iránta, megüzenni neki, mit jelent számunkra. Fel kell venni, ha sír, mosolyogni és nevetni rá, játszani vele, beszélni hozzá. Támogatni, segíteni a világ megismerésében. Ahhoz, hogy a világot megismerje, a szeretet jelével tudassuk vele, hogy nekünk Ő jelenti a világot.  

  Az anyai ölelés, testi érintkezés elengedhetetlen része szintén e szeretetteljes kapcsolat kialakulásának. Mikor felvesszük gyermekünket önkéntelenül is átkaroljuk, fölébe hajolunk, megérintjük, szoros testi közelséget alakítunk ki. A biztonságot és a nyugalmat sugározzuk.
  A korai esztendők meleg és harmonikus kapcsolata alapvető fontosságú a gyermek későbbiekben megmutatkozó norma- és értékrendszerében. Ha jó mintát adunk, megfigyelhetjük, hogy magától is törekedni fog arra, hogy ő is hasonló szabályok és elvek alapján éljen, mint amit tőlünk látott, hallott.
Szeressük hát őket, alakítsunk ki minél szeretetteljesebb családi légkört, melyben magabiztos, önálló és testileg-lelkileg egészséges gyermeket nevelhetünk fel.

Címkék: kapcsolatunk gyermekünkkel

Szólj hozzá!

  Az elmúlt néhány évtizedben hihetetlen mértékű társadalmi változás ment végbe. A feminista mozgalom egyik meghatározó vívmánya, hogy a NŐK fizetést kapnak munkájukért. Ez nem jelent mást, minthogy a patriarchátust, a több ezer éves, világon mindenütt elfogadott, biztos alapokon nyugvó házassági rendszert gazdasági alapjában ingatta meg. Az egyoldalú anyagi függőség lassan feledésbe merül.  Már megtehetjük. Pénzt keresünk! Már nem várjuk el a másik féltől, hogy egy életen át anyagilag támogasson.  A férj pedig már elvárja, hogy a NŐ  a gyermeknevelés mellett is gyarapítsa a családi kasszát, bankszámlát.

  Megdöbbentő mértékű változás egy generáció alatt. Még nem is nőttünk fel hozzá. Csak tapogatózunk és ismerkedünk az új helyzettel. Nem baj, bele fogunk tanulni. Eddig is mindent megoldottunk, most is megoldjuk. Nem lesz könnyű, de megéri. Nők, anyák vagyunk és leszünk. Az ősi ösztön, a túlélés meg van bennünk. Az anyaság, a gyermekeinktől áradó szeretet erőt ad. Mosolyuk bármit megér és nem hagy letérni erről az útról.
  Mutassuk meg, hogy a házasság és az önállóság megfér egymás mellett. Lehetünk odaadó, szerető, gondoskodó anyák, feleségek és anyagilag független nők egyben. MI AKARTUK! Mi kezdtük el!
Amit magunkért teszünk, gyermekeinkért tesszük.

 

Címkék: feminizmus

Szólj hozzá!

  Házasság. Vajon ki miért házasodik össze és vállalja önként a feleség szerepét? Hogyan gondolja, álmodja és építi fel?

  Pár évvel ezelőtt, mikor még a társas élet rejtelmeiben éldegéltünk kettecskén, kötetlenül, mindenféle felelősség nélkül, szentül hittem, hogy a házasság még szebb, boldogabb és teljesebb életet ad számomra. Elképzeltem, hogy a férjem még boldogabbá tesz, imádni fogjuk gyermekünket és a legtökéletesebb család képében jelenünk meg. Ábrándoztam miként fogjunk tökéletes napjainkat tölteni, közös programokat szervezni, jövőnket dédelgetni, estéinket meghitt, csendes beszélgetésekkel gazdagítani.
  Az esküvő után a valóság átírta a szépen megálmodott filmet. A közösen áhított kötelék lassanként napi kötelességek képében belopakodott az életünkbe. Komolyan kellett venni minden lépést, minden közös tervet, jövőnk elrendezését. Éreztük, a házassági szerződés aláírásával  papíron is felnőttünk, nincs visszaút, férjhez és  feleséghez méltóan kell viselkednünk. Tudtuk, a főpróbának vége, itt a színdarab minden egyes előre megrendezett részletének tökéletesen le kell játszódnia. A hibalehetőséget le kellett szűkíteni a legkisebbre. A közösen elkészített hajónk csak úgy úszhat szép lassan, folyamatosan egy irányba, ha mindketten ugyanolyan erővel evezünk.
  Ennek érdekében mintha egyre többet vártunk volna el a másiktól. Itt kezdődött az igazi probléma. Legalábbis nálam. Mindig a férjemre vártam, talán mindent rá is hárítottam. Túlzottan is csak a saját problémáimmal voltam elfoglalva, minden mondatomba csak az ÉN, a SAJÁT életemet hangsúlyoztam. Figyelmem mindig csak a saját akaratomra irányult, az én elvárásaim és vágyaim kerültek kifejezésre. Egyre távolodtunk egymástól, különbözőségünk még inkább elmélyült. Mindketten csak a magunk igazát fújtuk.
  Fokozatosan kezdtem felismerni, hogy milyen egoista és önző módon viselkedem a házasság szent kötelékében, ahol két ember él, két embernek vannak kívánságai, gondolatai melyeket össze kell szőni. 
  Rá kellett jönnöm, ahhoz hogy kapjak, adnom is kell és legalább annyit, de inkább többet. Ne várjak el a másiktól bármit, ha én nem is teszem meg. Lassanként megváltoztam és szó nélkül kezdtem megtenni azokat a dolgokat, amiket tudtam, hogy a férjem szeretné, ha megtenném. Figyelmesebb és készségesebb lettem.
  Fokozatosan minden kezdett is megváltozni és a régi időkre, a házasság előtti életünkre emlékeztetni. Melegség áradt szét bennünk, ismét lestük a másik kívánságát és megtapasztaltuk a házasság meghitt kapcsolatát. Napról napra apró dolgokat értünk el közös erővel, ami újra lendületet adott kapcsolatunknak.
  Most már tudjuk, hogy hiába van az út kikövezve, ha vannak letérők rajta. Kéz a kézben kell sétálni  és akkor minden akadály legyőzhető. Igen sétálni. Nem sietni. Megélni minden egyes napot. De ehhez legfontosabb a szolgálatkészség. Egymás szolgálatába állni, szeretettel közelíteni egymás felé.

Címkék: házasság

1 komment

  Az elmúlt egy-két évtizedben gyakran halljuk külföldön és itthon egyaránt, hogy a család válságban van. Sokak szerint el kell fogadni, hogy új együttélési formák vannak kialakulóban és a hagyományos családmodellek ideje lejárt. De a többség szerint – szerencsére - a családnál jobb együttélési forma, melyben egy nő és férfi élete kiteljesedhet, gyerekek nőhetnek fel szeretetben, nincs.

  Szükség van őszintén beszélni a válság okairól, hiszen nem mehetünk el emellett sem. Minden együttélési formában vannak buktatók, küzdelmek, nehezebb időszakok, melyeken túl kell jutni. Kötelességünk segítséget nyújtani egymásnak, hogy a gyermekek biztonságos és tiszteletteljes családban nőhessenek fel, melyet a szeretet köt össze.
  A családon belül egy olyan összhangot kell teremteni, helyreállítani, melyben főszerepet az ANYA kapja. Kevés dolog van az életben, amiből annyi boldogság fakad, mint az anyaság. De hogyan tudja egy nő, hogy milyen egy jól működő, harmonikus család? Sokunknak van tapasztalata múltbeli családi viszonyok gondjairól, fájdalmairól, de a szerető család kialakításáról, megvalósításáról már aligha tudunk kézenfekvő válaszokat. Minden nőnek sok örömet és küzdelmet kell átélnie, míg egy egészséges családot hoz létre. Ahogyan élünk a család kötelékein belül, úgy formáljuk, alakítjuk   - negatívan vagy pozitívan - egész társadalmunkat, nemzetünket. Így, tehát nagy felelősség van rajtunk édesanyákon.
  Ezzel a blogoldallal szeretnék neked, mint édesanyának tanácsot és segítséget nyújtani, hogyan maradhasz ebben a rohanó és felpörgetett világban, gondoskodó ANYA és ízig-vérig . Igyekszem beszámolni tapasztalataimról, leírok olyan gondolatokat, melyek a környezetemben élő édesanyák életébe enged bepillantást.
  Örömmel fogadom észrevételeidet, hozzászólásodat. Remélem gondolataim segítséggel szolgálnak az elkövetkezendő időszakban.

Címkék: bevezetés

1 komment

süti beállítások módosítása